Mentés

Az integráló csoportokról

Óvodánk az integrációnak azt a módját választotta, hogy mozgássérült gyermekek mellé ép mozgású gyermekeket veszünk fel csoportjainkba.

Kiknek javasoljuk?

  • Óvodás életkorú ép mozgású gyermekeknek, akik szívesen nevelkednének mozgásukban enyhén sérült, akadályozott társaikkal, ily módon közvetlenül megtapasztalhatják a másság jelenlétét és annak természetes elfogadását.
  • Mozgássérült gyermekeknek, akik konduktív óvodai integrációs nevelésre alkalmasak, testvéreknek, akiknek szülei szeretnék, ha gyermekeik együtt nevelkednének, és készülnének fel az iskolai életre.

Tapasztalataink szerint azok a középsúlyos és enyhe állapotú mozgássérült gyermekek képesek integráló csoportjainkba beilleszkedni és jól fejlődni, akik legalább segédeszközzel (bottal) képesek a helyváltoztatásra, kézfunkciójuk pedig fejlett annyira, hogy elemi szinten, kis segítséggel ellássák magukat. Kommunikációjuk olyan szintű, hogy társaikkal és a felnőttekkel kapcsolatot tudnak teremteni, szükségleteiket tudják jelezni.

 

Nevelési filozófiánk:

Meggyőződésünk szerint minden gyermek egyedi és különálló személyiség. Nevelési elveink alapja az egyéni bánásmód, mely szerint minden gyermeket saját fejlődési üteméhez és képességeihez mérten differenciált módon fejlesztünk.

Az integrációs csoportok óvodai nevelésének sajátosságai:

  • Kis létszámú csoport, maximum 15 fő. Az ép mozgású gyermekek is élvezhetik az óvoda által biztosított kiscsoportos nevelés előnyeit.
  • A csoportjainkban, olyan pedagógiai környezet kialakítására törekedtünk, ahol megvalósul a mozgássérült és az ép gyermekek együttnevelése, ahol az óvoda és a konduktorok alkalmazkodnak gyermekek körében tapasztalható képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleségéhez.
  • A lehető legtökéletesebb beillesztése a mozgássérült gyermeknek az épek közösségébe inkluzív neveléssel.
  • A program arra épít, hogy a mozgássérült gyermekek mintaként tekintenek az ép mozgású kortársaikra, és érzelmileg kötődnek hozzájuk. A spontán létrejövő húzóerő hatására énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken függőségi és sérültségi beállítódásuk. Az ép mozgású gyermekek részéről, a gyermekek előítélet-mentességére építünk, a természetes elfogadó attitűd kialakítására törekszünk, a segítségnyújtás és az elvárások helyes arányának alkalmazására nevelünk.
  • Az óvodai élet szervezése a hagyományos óvodai élet szervezésétől nem tér el, egységet alkot a konduktív tevékenységekkel és fejlesztésekkel. A foglalkozások csoportos és kiscsoportos fejlesztés keretében szerveződnek.
  • A program tartalmazza mind az ép mozgású, mind a mozgássérült gyermekek fejlődésének menetét, fejlesztésének lehetőségeit és azok közös illetve eltérő vonásait.
  • A mindennapos mozgásfejlesztés és a széleskörű játékos fejlesztési formák megteremtik annak lehetőségét, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, ami további motivációs bázisul szolgál.
  • Az iskolaérettségre felzárkóztató mozgás- és kognitív fejlesztő programok kidolgozása, megvalósítása kiscsoportos és egyéni formában (Pl.Lexi-grafomotoros fejlesztő program) történik.

Nevelési célunk:

Az aktivitásra, az öntevékenységre nevelés és az életkornak megfelelő ismeretek, jártasságok, készségek, képességek fejlesztése.

Nevelési feladataink:

Az óvoda elfogadtatására, a beszoktatásra nagy gondot fordítunk. Fontosnak tartjuk a család és az óvoda közti pozitív viszony kialakítását. Meggyőződésünk, hogy a konduktor-óvodapedagógusoknak/tanítóknak és a szülőknek együttesen kell részt vennie a gyermeknevelésben, ezért fontosnak tartjuk az egymással való hatékony kommunikációt. Kapcsolatunkban éreztetni kívánjuk az őszinte segítségadást, az empátiát, a bizalmat és a tiszteletet.
A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése. Nagy hangsúlyt fektetünk a pozitív megerősítés nevelési értékére. Fontosnak tartjuk a mindent átszövő szeretetet, az érzelmi biztonságot, a nyugodt légkört.
Komplex programunk, mely gyermek-és tevékenységközpontú felkészíti a neveltjeinket önmaguk és képességeik megismerésére. Magába foglalja a mozgás-, az értelem-, a beszéd-, a percepció-, a manipuláció-, a játéktevékenység, az önellátás fejlesztését, a szocializációt, a differenciált egyéni fejlesztést, az esztétikai nevelést, az egészséges életmódra nevelést, a helyes szokások kialakítását, az érzelmi nevelést és az ellenőrzést-értékelést. Fejleszti a gyermekek pozitív magatartását, társaihoz való viszonyulását, versenyszellemét, kudarctűrését, figyelmét, türelmét, kitartását, egymás iránti figyelmességét, segítőkészségét.
Saját testük, és mozgásos képességeik megismerésével fejlődik „én tudatuk”, és az egyén „szociális énje”. A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását. A társakhoz való alkalmazkodás mozgás közben fejleszti a gyermekek önuralmát, toleranciáját, együttműködő képességét, akaratát és kialakul egy egészséges versenyszellem. Így alapozzuk meg a későbbi társadalmi integrációt, hogy a neveltek gyermeki jogaikat is gyakorolva szociálisan, értelmileg, érzelmileg az iskolai életre éretté váljanak.
Az óvodai nevelés tartalmának egyik legfontosabb sajátossága a játék. A játékban nagy szerepe van az utánzásnak. Az együttjátszás élménye, a szabályok, a szituációk közös tevékenység során jönnek létre, így a játék egyben a szocializáció fő színtere.
Játékba integrált tanulás során a projekt módszer alkalmazásával olyan tanulási-tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítunk, amely mind a sérült, és mind az ép gyermekek számára elérhető. A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legtöbb vonatkozásának feltárása, így a témát a gyermekek széles körű összefüggésben dolgozzák fel. Élethelyzetekben az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység lehetőségét biztosítjuk. (Körmöci Katalin: Projektmódszer az óvodában). A tevékenységek tervezésénél, szervezésénél kooperatív technikák, és a differenciálás hangsúlyos szerepet kap. Az egyén és a csoport viszonylatában bizonyos tevékenységek tagozódnak, illetve egyidejűleg integrálódnak. Ugyanazt a műveletet vagy feladatot mindenki más tempóban és szinten végzi el a mozgás, a kognitív és a szociális fejlődés elért szintjén, úgy, hogy ez sem őt magát, sem társait nem zavarja.

Mindennapi testmozgásunk célja és feladata:

Minden mozgásos tevékenység a gyermek számára a világ megismerésének forrása és színtere, egészséges fejlődésének alapja. Valljuk, hogy a motoros funkciók fejlődése tanulással valósul meg. A tanulási képesség, pedig motoros tevékenységek által fejlődik.
Rugalmas napirendünkben kiemelt fontosságú a mozgásigény kielégítése, a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgástapasztalatok bővítése, minél több gyakorlási lehetőség biztosításával.
A csoportban minden gyermek számára kiemelt a mozgáskoordináció-, a nagymozgás-, a percepció-, a térbeli tájékozódási képesség és a manipuláció fejlesztése, továbbá a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése. A mozgás programok konduktor-óvodapedagógus/tanítóvezetésével valósulnak meg játékos, esetenként zenés testnevelés formájában.
Mozgás- és személyiségfejlesztő programunk sajátos eszközrendszerének segítségével, a gyermekek ismereteinek, képességeinek megfelelően, különböző nehézségű és célú élvezetes játéktevékenységet biztosíthatunk. Programunkba alkalmazzuk Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert és eszközrendszert is.
A budai hegyvidéken mozgásfejlesztő játszótér áll gyermekeink rendelkezésére.

Csoportjainkban a gyermekek fejlődésének mérése:

A konduktív pedagógia kompetenciaalapú, a gyermekek előzetes ismereteinek, tudásszintjének, képességeinek feltárása operatív megfigyeléssel, diagnosztizáló módszerekkel folyik, majd a mérési eredmények összegzése után készül el az egyéni fejlesztési terv. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek fejlődésmenetét a fejlesztési tervben kitűzött célok, feladatok mentén elemezzük, értékeljük. Az egyénre szabott követelmény és értékelés által minden gyermek önmagához mért fejlődését látjuk és ismerjük el.
Az óvodás gyermekek fejlettségét, az alábbi területeken nézzük: mozgás-, testséma-, téri tájékozódás, térbeli mozgás-, értelmi-, finommotoros koordináció-, nyelvi kifejezőképesség-, szociális fejlettség illetve szociális érettség (Porkolábné Dr. Balogh Katalin útmutatása alapján).
Bevezettük a „Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer” DIFER tesztet. A tesztcsomag lehetővé teszi a beszédhallás, relációszókincs, számolási készség, írásmozgás-koordináció, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés és a szociabilitás tesztelését, standardokhoz viszonyítható értékelését.
Nagycsoportos óvodásainknál Csabay Katalin LEXI készségfejlesztő iskola előkészítő programját alkalmazzuk. A program segíti a téri tájékozódást, irányismeretet, a hallási differenciálást, az időbeli egymásutániság kódolását, a vizuális- és auditív észlelést, az emlékezeti funkciókat, a beszéd tartalmi fejlesztését és a grafomotoros készség fejlesztését. A játékos, sok mozgást igénylő gyakorlatok lehetőséget nyújtanak az egyéni hátrányok kompenzálására, fejlesztésre. Tanítjuk a helyes ceruzafogást, fejlesztjük a satírozó, színező mozgást, a nagy felületektől a behatároltabb felület felé történő színezést, és célunk a vizuomotoros szerialitás készségének erősítése.
A részképességek-zavarok korrekciójára is fokozott hangsúly kerül. A fejlesztés az Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleményében megjelöltek alapján történik. A részfunkciókban való lemaradást az 5 éves óvodás gyermekeinknél lehetőségeinkhez mérten kompenzáljuk. Azok a konduktor-óvodapedagógusok/tanítók, akik fejlesztő pedagógusi végzettséggel is rendelkeznek a Sindelar-féle komplex képességfejlesztő-program alkalmazásával és kognitív fejlesztő módszerével az iskolai tanulást megalapozó, gyengén funkcionáló részképességek szisztematikus gyakorlását biztosítják. A fejlesztés területei: a figyelem, az észlelés, az észlelési területek összekapcsolása (intermodális kódolás), az emlékezet, a sorrendiség (szerialitás), testséma, téri orientáció.

Fakultatív programokon való részvételt biztosítunk az óvodába járó gyermekeinknek:

  • Néptánc
  • Hittan
  • rendszeres kirándulások és séták
  • Minden hónapban változatos programokkal: bábelőadások, zenés műsorok, kézműves foglalkozások gazdagítjuk gyermekeink élményvilágát
  • Hagyományos értékek átadása, néphagyományok ápolása

Kapcsolatot tartunk:

  • szakorvosokkal (gyermekorvos, ideggyógyász, ortopéd szakorvos, szemész, fogorvos)
  • pszichológusokkal
  • gyógypedagógusokkal
  • Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal
  • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokkal
  • nevelési tanácsadókkal
  • integráló óvodákkal és iskolákkal stb.